Márciusban erőteljes élénkülést mutatott a kiskereskedelem az infláció mérséklődése és a reáljövedelmek növekedése közepette

A KSH adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom márciusban jelentősen erősödött, 2,0%-kal nőtt havi, és 4,2%-kal éves összevetésben. Az év elejétől számított forgalom (2024. január-március) 2,2%-kal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom növekedése valószínűleg az infláció mérséklődésének és a reáljövedelmek növekedésének az eredménye. A legnagyobb növekedés az egészségügyi és szépségápolási termékeknél volt tapasztalható (9,7%), ezt követte az üzemanyag (3,9%) és az élelmiszer (3,1%). A legnagyobb visszaesést a könyvek és újságok (-8,4%), valamint a textil- és ruházati cikkek (-4,4%) mutatták az előző év azonos időszakához képest.
‍

‍

Mind az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7%-os forgalomnövekedés Könyvelhető el. A nem specializált élelmiszer- és italboltok, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 77%-át teszik ki, 5,7%-os forgalomnövekedést értek el, míg a specializált élelmiszer-, ital- és dohányboltok 4,8%-os növekedést tapasztaltak. A csomagküldő és internetes kiszállítás részesedése, amely az összes kiskereskedelmi tranzakció 7,4%-át teszi ki, 4,2%-kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az online tranzakciók növekedése némileg lassult a Covid utáni időszakhoz képest, de továbbra is erős jelenléttel bír.

A kiskereskedelmi forgalom jövőjét illetően a várakozások szerint a belföldi fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés motorja lesz 2024-ben, a kiskereskedelmi forgalom pedig valószínűleg pozitív növekedést mutat majd. Az emelkedő kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek tavaly év vége óta tartó folyamatos növekedése miatt azonban az infláció várhatóan ismét emelkedni fog.

‍

‍

Kiskereskedelmi piaci aktivitás és fejlesztések

A kiskereskedelmi piac aktivitását tekintve az elmúlt években a kisebb projektek, például a kiskereskedelmi parkok átadása folyamatos maradt. A Blaha Lujza téri Corvin Áruház felújítása is azt jelzi, hogy a magyar kiskereskedelmi piacon továbbra is van aktivitás. A jövőben várható a Zenit Corso fejlesztése, amely egy egyedülállóan kialakított, nyitott belső terű épület lesz, ahol különböző üzletek kapnak helyet, közvetlenül az utcára is nyílva. Ez a projekt ötvözi a bevásárlóközpont és a bevásárlóutca koncepcióját.

Új szereplők is megjelentek a piacon: a Primark megnyitotta első magyarországi üzletét az Arena Mallban, a Time Out Market pedig hamarosan a felújított Corvin Áruházban nyitja meg kapuit. Az új fejlesztések azonban, nem csak a fővárosra koncentrálódnak, a Balaton közelében, Várpalotán is megnyílt egy kiskereskedelmi park olyan bérlőkkel, mint a Kik, a Jysk és a Sinsay.

Egy másik érdekes, vegyes funkciójú projekt a Centrale, egy jelentős méretű épület a pesti belvárosban, amely irodákat, szállodai részt, több ételudvart és körülbelül 50 kiskereskedelmi egységet foglal magában.

Kihívások és lehetőségek a plázák fejlesztésében

A budapesti plázafejlesztések jelenlegi helyzetét vizsgálva minimális aktivitás tapasztalható, mivel nincsenek folyamatban lévő projektek. A 2012-ben bevezetett kormányzati korlátozások továbbra is kihívást jelentenek a fejlesztők számára a kiskereskedelmi piacon való navigálásban. Nem szabad azonban megfeledkezni a régebbi plázák korszerűsítéséről sem, mivel ezeknek az épületeknek a megújítását ugyanolyan fontosan kell kezelni, mint a lakóépületek esetében. A kiskereskedelmi piac egésze jelentős átalakuláson megy keresztül, a hagyományos bevásárlóközpontok (a budapesti Top 5 bevásárlóközpontot kivéve) már nem jelentik az elsődleges célpontot a legtöbb fogyasztó számára. A vásárlók ma kevesebb időt töltenek keresgéléssel, és inkább a gyors, célirányos látogatásokat részesítik előnyben, világos vásárlási szándékkal. Következésképpen a kiskereskedelmi parkok váltak a preferált kiskereskedelmi formává.

A kiskereskedelmi egységek csökkenése

A kiskereskedelmi egységek száma gyors ütemben csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év végén 106 300 kiskereskedelmi egység volt számon tartva, ami 16,3%-os csökkenést jelent négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Fontos megjegyezni azonban, hogy itt főleg kisebb egységekről van szó, és nem a nagy piaci szereplőkről.

‍